Kiss András galambjaira társként, és nem eszközként tekint. Ezzel a szemlélettel nyert bajnoki címet

Kiss András galambjaira társként, és nem eszközként tekint. Ezzel a szemlélettel nyert bajnoki címet

A 26. sz. Tisza-tó PGS Versenykerület nemzeti hosszútáv, valamint a második röpcsoport hosszútáv bajnoka Kiss András, aki azt vallja: a jó galamb megtanít galambászni.

12 éve, sógora és barátai révén ismerkedett meg a mára már szenvedélyévé váló postagalambsporttal.  Mentorától – és egyben jó barátjától – Krizsai Józseftől sok mindent tanult. Első nagyobb sikerét még 2014-ben érte el: rövidtávú és középtávú bajnoki címet sikerült nyernie. András szerint az állatokkal különösen nehéz bánni, minden galamb egyedi, figyelmet is ennek fényében kell nekik szentelni. Egyes galambokat jobban kell ösztönözni, mint társaikat. Az évek során kis létszámú állományával szoros kapcsolatot alakított ki, jól ismeri madarait, és motivációjukra, annak fenntartására kiemelten koncentrál. Úgy véli, most hogy kezdetét vették nyugdíjas évei még több ideje jut majd hobbijára, ami mindenképp előnyös, hiszen ez a kedvtevés egész éves elköteleződés; szeretetet, egyfajta hozzáállást, tudást, és rengeteg időt vesz igénybe.

A módszer

Totál özvegységgel dolgozik, tojói és hímjei egyaránt megmérettetik magukat.
A versenyszezon végeztével párba teszi versenyzőit, akiknek jutalmul egy pár fióka nevelésére van lehetőségük, később ezeket a fiatalokat kezdő galambászoknak ajándékozza. Miután a fiókákat felnevelték, szétválasztja a párokat az egerszóláti tenyésztő, de csak három hét – egy hónap körüli időtartamra, a telet ugyanis együtt tölthetik madarai. Ez is része a versenyre szükséges motiváció kialakításának.
A tavaszi párosítás március 10-el veszi kezdetét; tenyészeit és versenyzőit azonos időpontban párosítja el. Versenyzői alól is meghagyja a fiókákat, sőt általában alóluk kelnek későbbi élrepülő galambjai. Ahogy az első kör fiókák kikelnek, szétszedi a párokat, és megtörténik az özvegyítés.

A motivációt tartja az eredményes versenyzés egyik, hanem a legfontosabb tényezőjének.
Már a tréningek alatt is figyelmet fordít rá, hogy a versenyszezonra már biztosan tudják a galambok, hogy a párjuk várja őket otthon. A versenyek előtt csak épphogy megmutatja egymásnak őket, hazaérkezvén pedig 5-10 percet tölthetnek együtt a tojók és a hímek. Kivételt ez alól csak a hosszútáv képez, mely előtt egyáltalán nem láthatják egymást a párok.
A versenyek során hétről-hétre követi galambjai teljesítményét és amennyiben egy versenyző kiváló eredményeket sorakoztat fel, annak párját már nem versenyezteti. Ennek oka, hogy nem akarja, hogy a motiváció alábbhagyjon.

Télen a magas ragadozó madár populációnak köszönhetően nem opció a ház körüli repülés alkalmazása az egerszóláti bajnoknak. Tavasszal, a versenyek előtti hetekben azonban már megkezdődik a galambok edzése: napi kétszer, reggel 1, míg délután 1,5 órát kell repüljenek madarai, valamint a közös egyesületi tréningeket is teljesíteniük kell.
A ház körüli repülések a versenyszezon alatt is továbbra is részét képezik a galambok formában tartásának, valamint a szezon elején elviszi néhány rövidebb (15-20 kilométeres) magánútra is versenyzőit. Innen egyesével engedi őket, először a tojókat majd a hímeket, akik addig lehetnek együtt, míg ő maga is hazaér. Ez az átmozgatás mellett a motivációt is felélénkíti.
A fiatalok edzése a bajnokság előtti hetekben kezdődik meg, bár rájuk jobban oda kell figyelni. Meg kell őket tanítani, hogy az előírt ház körüli repülések végeztével beüljenek. Erre úgy szoktatja rá őket, hogy éhesen mennek ki, sötétedés előtt 1,5 órával és tudják, hogy az etetés következik, ezért iparkodnak is a helyükre. A fiatalokkal szemben a versenyeken nem támaszt nagy elvárásokat, csak annyit hogy repüljék végig az utakat. Nem célja a fiatalok bajnokságán diadalmaskodni, inkább eszközként, tanulási lehetőségként tekint rá.

Galambjai egészségét relatíve kevés gyógyszerrel éri el és tartja fent. Télen is odafigyel az egészségfenntartására. A természetes dolgok alkalmazását preferálja a gyógykészítményekkel szemben. Vöröshagymát, valamint fokhagymát hetente felváltva tesz az itatókba. A kötelező paramyxo oltáson kívül, trichomonasra, rotavírusra, valamint – ha szükségeltetik – légútra és bélrendszeri betegségekre kezel. A tavaszt mindenképp egy hétnapos trichomonas kezeléssel indítja, de erre a versenyek alatt is mindenképp kezel. Egyedül hosszútávú utak előtt tartózkodik a gyógyszer alkalmazásától; ilyenkor közvetlenül a verseny előtti héten már nem alkalmaz gyógyszereket madarai egészségéhez. A versenyekről hazaérkezve elektrolitos vízzel várja a versenyzőket.
A fiatal galambok még érzékenyebbek a betegségekre, ezért náluk is esszenciális, hogy megkapják a szükséges kezeléseket, úgy mint a paramyxo-rotavírus elleni oltást, trichomonas kezelést, valamint coli elleni kezelést.

A megfelelő takarmányozást is a sikeres versenyszezon lényeges tényezőjének tartja Kiss András, aki télen is odafigyel, hogy galambjai formában maradjanak, ne hízzanak el. Téli takarmánya javarészt (70%) árpából, valamint némi kukoricából áll.
 Galambjai napi kétszer kapnak enni. A versenyszezonban kész keverékeket alkalmaz, valamint fázisos etetéssel készíti madarait a versenyekre. A galambokat érkezéskor diétás keverék fogadja, szerdán kezd el erősebben etetni, majd csütörtök-pénteken már erősebb, kukoricásabb takarmányt ad versenyzőinek. A versenykeverék, melyet a szezon alatt használ, 12 összetevőt tartalmaz, úgy véli ezekben megtalálhatók a galambok számára szükséges vitaminok, ezért azok adagolásával csínján bánik a tenyésztő, ugyanis nem akarja, hogy a túlzott vitaminozás hatására felgyorsuljon a vedlés.

Top galambok

Állománya négy, Andre Roodhooft által tenyésztett Janssen vérvonalú galambra vezethető vissza. Rokontenyésztésükkel az állomány 80%-át ezen kiváló vérvonalú madarak adják. Mivel folyton változik a galambászat, és tapasztalata szerint 4-5 éves periódusokban szinte megújul ez a sport, a lépéstartáshoz szükséges a vérfrissítés. Ennek fényében állományának fennmaradó 20%-át újonnan behozott, jelenleg is tesztelés alatt álló galambok képzik.

Janssen véralapú a 17-26-74716-os számú kék hím is, mely hosszútávon teljesít jól. Eddig 11 helyezést szerzett 4430 díjkilométeren 10%-on belül.

A ’716-os hím féltestvére apai ágon a 16-D-177843-as számú hím, mely 25 helyezést repült 9%-on belül 9016 díjkilométeren. Kétszer is a dobogó harmadik fokára került teljesítményének köszönhetően.  Az 532 kilométeres vilshofeni versenyt 1576, míg a 623 kilométeres döbelni versenyt 870 indulóból teljesítette harmadikként. A dobogóról csak épphogy lecsúszva, negyedikként érkezett haza 6978 indulóból a 680 kilométeres Lipcse-Taucha versenyről.

A 19-D-509507 hím is a Janssen vérvonalat képviseli, egyévesen 6 helyezést repült 1293 díjkilométeren 13%-on belül.

Anyai ágon az ’507-es féltestvére a 19-26-92510-es számú hím, mely 3 helyezést szállt 536 díjkilométeren 18%-on belül.

Szabó Gézától származik a 18-08-86618-as kék kovácsolt hím, mely 3 helyezést repült 1088 díjkilométeren 12%-on belül.

Állományának erősségét abban látja, hogy galambjai egységesek, valamint a rokontenyésztés miatt testvéri, féltestvéri kapocs fűzi őket egymáshoz. Ez utóbbi azért jó, mert ha egy galamb jön egy adott családból, akkor a többire is lehet számítani.

A jövőben minden távon jól szereplő, élgalambok tenyésztését szeretné megvalósítani András, aki úgy véli, alacsony létszámú, de jól felépített és motivált galambokkal lehet eredményesen versenyezni.