Három generáció életét is átszövi a postagalambászat a törökszentmiklósi Ferge családban

Három generáció életét is átszövi a postagalambászat a törökszentmiklósi Ferge családban

Mindig a fiatalabb nemzedék galambszeretete késztette versenyzésre az idősebb nemzedéket a Ferge családban. Ma Ferge Miklós, ifj. Ferge Miklós és Ferge Miklós Gergő néven mindhárman a G-17-es egyesület tagjaként vesznek részt a bajnokságokon. Több kerületi és országos sikert elért família tavaly ifj. Ferge Miklós sikerének örülhetett, aki a 19.számú Törökszentmiklós és Környéke Tagszövetség II. zónájának rövidtávú győztese lett.

A Ferge család galambász története az 1980 -as években indult, amikor is Ferge Miklós díszgalambokat vitt haza és a családi ház padlására költöztette őket. Fia, ifj. Ferge Miklós így 6-7 éves korától kezdődően madarak között élt. Később megismerkedtek helyi tenyésztőkkel, akik postákat tartottak és ekkor a fiatal kisfiú kedvéért erre a típusra váltott a családfő. A helyi klub szabályai értelmében nem lehetett gyerek tagja az egyesületnek, így 1989-ben Ferge Miklós néven apa és fia közösen kezdte el versenyeztetni állományukat. Az első galambok Göblyös Józseftől és Hajnal Istvántól érkeztek, de ma is alappillér egy Darvasi Lászlótól beült Schalie, melynek később szüleit is megvásárolták. Az idő múlásával a fiatalabb Miklós érdeklődése csökkent a sport iránt, így az édesapa egyedül folytatta az évekkel korábban megkezdett munkát, mely az 1998-2000-es évekre ért be igazán, ekkor jöttek az első nagyobb kerületi sikerek. Jelenlegi versenyállománya költözés miatt fiatalabb 1-2 éves galambokból áll.

Apjához hasonlóan Gergő is már korán megismerkedett a galambok világával, ebbe született bele. Az akkor már a kertben kialakított dúcban figyelte nagyapja madarait, melyekből kedvencet is mindig választott magának. 7-8 éves korától kezdődően pedig már rendszeres résztvevője volt az egyesületi összejöveteleknek, pakolásoknak, órabontásoknak. 2009-ben a családi történelem az évtizedekkel korábbihoz hasonlóan ismételte meg önmagát, hiszen az akkor 11 éves fiú galambok iránti lelkesedése felébresztette apjában az érdeklődést a sport iránt. A ház kertje új galambházzal, a helyi klub pedig új taggal (tagokkal) bővült, Ferge Miklós Gergő néven kezdett el részt venni a bajnokságban a páros. Ekkoriban a magyar élgalambászok mellett Belgiumból és Hollandiából hoztak be tenyészmadarakat, melyekkel bővítették állományukat. Ezekkel a galambokkal újabb lendületet, sikereket tudtak elérni, 2013-ban az apa és fia országos negyedik helyet ért el a fiatalokkal. Egy évvel később pedig, ahogy az egyesület szabályzata alapján lehetségessé vált a páros különvált és mindenki a saját nevén folytatta a versenyzést. Gergő külön helyszínen kialakított dúcnál kezdte meg önálló pályafutását, míg az idősebb és a fiatalabb Miklós egészen 2018-ig osztoztak a családi ház kertjén.

A módszer

Mióta három helyszínen folyik a családi galambászat, azóta minimális eltérésekkel, de mégis azonosnak mondható tartás technológiát alkalmaz a három generáció. A főszezon végeztével egy kör fiatalt költenek ki és nevelnek fel a korábban özvenységben repülő tojók és hímek. Ezekből a fiókákból a leválasztást követően az téli teszttelepekre is küld ifj. Ferge Miklós. Fontos, hogy az őszi párosítások minél gyorsabban történjenek, mert a tapasztalatok alapján így lesz megfelelő az állomány vedlése. Ahogy ez az időszak megkezdődik lezárják a dúcokat és tavaszig nem repülnek ki a galambok. Korábban március közepén, az elmúlt években már február második felében végbe megy a párosítás a tenyész és a verseny madaraknál is egyszerre. Ez Gergő területe a „családi vállalkozásban”, hiszen különösen jó érzékkel teszi össze az egyedeket. Ezért aztán saját állományán túl mind nagyapjánál, mind édesapjánál segít a legmegfelelőbb párok összeállításában. Tenyésztéshez való tehetségét édesapjától örökölhette, aki szintén élvezi a különböző típusokkal való kísérletezést, így nagyra értékeli a fiatalok bajnokságát, ahol bizonyosságot kaphat az eredményességről. Míg Gergő dúcában egyik versenypár sem a saját tojását költi, addig az idősebb generációk esetében a legeredményesebb aktív galambok saját fiókáikat nevelik fel, míg a többi a tenyészek alól kap tojást. Ennek a módszernek köszönhetően közel 10 nap különbséggel kel ki a második kör. A tojókat 12-13 napos fiókáról veszik le és zárják át a saját dúcrészükbe, április közepén pedig a versenyhímek alól is leválasztásra kerül a fiatal és megkezdődik az özvegység.

A fizikális felkészítés ház körüli edzésekkel kezdődik. A tojók különválasztását követően reggel éhesen nyílik meg előttük a dúc kijárata, mely a kirepülés után gyorsan be is zárul. A hímeket ezt követően terelik át. Ahogy a tojók ház körüli repülése befejeződött, 30-40 percet töltenek el fiókáikkal, míg a hímek kint vannak. Ez a rendszer egy hét után már rutinná válik a madaraknál. A fiatalok leválasztását versenyhez vagy tréninghez igazítják. Ilyenkor már este ketrecbe szedik a galambokat és magánút esetében reggel egy 20-50 kilométeres távot kell teljesíteniük. Hazaérkezve kitisztított és fertőtlenített dúc és „üres” fészek várja a madarakat. A versenyeket megelőzően és 5-6 .útig hét közben is többször közösen tartanak bemelegítő utakat galambjaiknak, melyek 10-15 kilométerről indulnak és 50 kilométeres távig nőnek. Minden esetben az érkezést követően a tojók és a hímek találkoznak, fészekre zárva töltenek néhány órát.

Többféle magkeveréket is használnak a galambok éves ellátására. Versenyidőszakban készen összeállított takarmányt alkalmaznak, fázisosan etetnek. Az verseny napján könnyebb, diétás eleséggel töltik fel az etetőt és a hét első napjaiban is ugyanezt kapják a madarak. A hét közepétől fehérjedúsabb keveréket adnak, melyet a hét második felében borsómentes, kukoricásabb összetételre cserélnek, alkalmanként pedig tüzesítésként aprómagokkal dúsítanak. Az adagokat mindig a következő úthoz igazítva mérik, egyénileg az adott galamb igényeihez szabva. A szezon végeztével a vedléskor saját recept alapján összeállított keveréket használnak, mely borsóban, aprómagokban, kenderben, kölesben és napraforgóban gazdagabb, így a fehérjedúsabb, olajos takarmány segíti a tollváltást. A téli időszak többi részében  alap magvakból álló eleséget etetnek, mely több árpát és jó minőségű gritz kukoricát tartalmaz.

Szigorú egészségvédelmi tervet alkalmaznak, mely a holtszezonban a féregtelenítéssel kezdődik meg. Ezt egy erős 3-4 napos trichomonas és 6-7 napos kokcidiózis kezelés követ. Minden antibiotikumos kúra után probiotikummal segítik a szervezet rehabilitációját. 2-3 héttel ez után ismételten féregtelenítenek, majd egy nagyobb 12 napos itatásos szalmonella kezelés vár a galambokra az oltás előtt. A vedlés ideje alatt nagyobb mennyiségben használnak májvédőket, jódot és 3 naponta folyékony sörélesztőt is adnak madaraiknak. Paramyxo és herpesz ellen két körben vakcináznak, de a versenyek előtt egy-egy hetes gomba elleni, trichomonas és légúti kúrát is alkalmaznak. A szezon alatt tisztító és megelőző jelleggel heti szinten kezelnek. Általában az érkezés estéjén kezdik és 1,5 napig tartanak ezek a gyógyszeres itatások. A fiatalokat 2-3 nappal korábban vagy a leválasztáskor oltják, majd egy hónappal később 8-10 napos paratífusz elleni kezelést kapnak. Ezt a himlőoltás és egy 1-2 napos trichomonas kúra követi.

Top galambok

Bár különböző galamb létszámmal dolgozik a három tenyésztő a bázis minden esetben azonos madarakra épül. Négy vonalból alakultak ki a dúcok mai lakói. A legrégebbi ezek közül a Darvasi László féle Janssen x Verstraete madár. Mivel ifjabb Ferge Miklós 2011 óta szinte kizárólag csak külföldi élgalambászoktól hoz be galambot a családi állományokba, így ezek a belga, holland és német madarak alkotják az állományok többi részét. Ezek egyike a már többször is bizonyított Verstraete ág, melyhez több körben hoztak be a Bényei Belga Dúc segítségével Gaby Vandenabeele egyedeket. Negyedikként pedig az NL-2011-1089916 számú galambra épülő Heremans x Ceusters vonal emelhető ki, melynek leszármazottai már többször is bizonyítottak.

Szintén kiváló tenyészérteke miatt kiemelkedő a BE-2012-3130053 számú eredeti Gaby Vandenabeele hím, mely Mark Vandaele dúcából került Törökszentmiklósra. Ez a madár két másik Vandenabeele egyeddel együtt voltak az elsők, melyek a belga tenyésztőtől bekerültek az állományba.

2017-ben országos hosszútávú ász második egy évvel később pedig országos C. kategória 3. helyet ért el a 2014-O-19965 számú tojó, mely eredményeivel kiérdemelte az olimpiai részvételt Poznanba. A 100%-ban Verstraete galamb több távon is akár 200, akár 700+ kilométerről is képes volt kimagasló teljesítményre.

A Leo Heremans vonalat erősíti a 2016-D-147072 számú kék hím, mely összesen 36 helyezést szállt, mindezt 4%-on belül illetve 2019-ben Országos második volt „A” kategóriában. Eredményei között többek között szerepel tagszövetségi második hely 2835 galamb közül Breclavból (310km), harmadik hely 3506 galambból Győrből (212km) és 3460 induló közül Ladnából (318km).

Az új generációt és az állomány jövőbeni élversenyzőinek egyikét képviseli a 2019-D-484838 számú tojó, mely eddig 14 helyezést szállt. Legjobb 10 helyezése 3%- on belüli, a tavalyi szezonban Jihlavából 2473 galamb közül volt kilencedik 431 kilométerről. Féltestvére több kimagasló országos eredménnyel rendelkezik.

A 2019-D-488910 kék hímnek amelynek a 2013-O-19965 tojó anyai ágról a nagyanyja apai ágról pedig féltestvérek, mely szintén 100%-ban Vestreate ősökkel rendelkezik. Anyai nagyapja és apja is a BE-2010-4210163 számú kiváló tenyészhím (Son Camaro), melynek több leszármazottja is díjnyertes versenymadár.

A dúc egyik legeredményesebb madara volt a 2013-O-19969 számú kék hím amely a 2016-ban országos középtávú első és rövidtávú harmadik galamb volt.Pályafutása során 57 helyezést szállt 6% belül a topp 10 helyezése pedig 0,21%.-os.A jelenlegi versenyállományban több kiváló rokonnal és leszármazottal rendelkezik.

Gergő állománya többnyire Leo Heremansokra épül, de itt is megjelennek a Gaby Vandenabeele és a Verstraete gyökerekkel rendelkező madarak, melyekkel hosszútávon éri el legnagyobb sikereit. Egyik legkiemelkedőbb tenyészgalambja a 2013-D-581902 számú kék kovácsolt tojó melynek gyerekei már 158 helyezést értek el.

Pályafutása során összesen 30 helyezést repült a 2014-D-790371 számú Gaby Vandenabeele felmenőkkel rendelkező hím. 2016-ban a 13 utas bajnokságban 12 útról helyezte magát, ezzel a tagszövetség általános champion bajnokságának élén zárt. Mosonmagyaróvárról 244 kilométerről 2963 indulóból elsőként, Breclavból 310 kikométerről röpcsoporti másodikként teljesítette a távot 1082 galambból.

Az elsőként, az akkor még édesapjával közös állományba bekerülő Gaby Vandenabeele galamb a BE-2012-3130053 számú tojó és fészektestvére rokontenyésztésének egyik leszármazottja a 2016-D-147140 -es hím. Az összesen 29 helyezést szállt madár többek között 5297 madár közül harmadik lett a 738 kilométeres lipcsei versenytávról. Nem csak hosszútávon, de rövidebb útról is képes top eredményt repülni, Mosonmagyaróvárról 244 kilométerről 1490-ből lett ötödik.

Egy fiatal, 2019-ben és 2020-ban született galambokból felépülő állománnyal rendelkezik jelenleg a család legidősebb tenyésztője, aki korábban természetes módszerben versenyeztette madarait. Így aztán nem csak új helyen, de teljesen más rendszert alkalmazva építi ki új tenyészetét, mely jelenleg 32 pár aktív versenyzőből áll.

Ifj. Ferge Miklós fontosnak tartja az eredményes galambászok közötti jó viszonyt.Szerencsésnek vallja magát hogy Tomori Lászlóval(A23),Dr. Kovács Lászlóval(V35),Bartos Istvánnal(Románia) és Türi Norberttel(A02) olyan kapcsolatot tudott kialakítani amivel kölcsönösen segíthetik egymás munkáját.

A család jövőbeli célja minél több kiváló egyed kitenyésztése és minél jobb eredmények elérése minden versenytávon