Bársony Mihály állományában fontos a gyors regeneráció és hogy a galamb már fiatalon megmutassa tehetségét

Bársony Mihály állományában fontos a gyors regeneráció és hogy a galamb már fiatalon megmutassa tehetségét

A hosszú és maratoni versenyek illetve a nehéz szembeszeles utak szerelmese Bársony Mihály, aki kislánya után Luca dúc néven versenyezve a Törökszentmiklós és Környéke Tagszövetség általános, középtávú, hosszútávú illetve fiatalok bajnokságának zóna bajnoka.

Postagalambok között nőtt fel Bársony Mihály, akinek így egész gyermekkorát meghatározták a madarak, annak ellenére is, hogy édesapja korán abbahagyta a versenyzést. Önálló pályafutását pörtlikkel kezdte meg, majd megismerte Haraszti Károly akkori egyesületi elnököt, aki rábeszélte a postákra. 2000-ben lépett be az R14-es rákoczifalvai klubba, 2002-ben pedig a fiatalok bajnokságában egyesületi harmadik és kerületi 17. helyet szerzett. Két év kihagyás után 2006-ban tért vissza a versenyzéshez. Ekkor rögtön az egyesület legjobbja lett a fiataljaival, mely sikert a következő évben is megismételte.

A módszer

Ősszel a versenyszezont követően kezdi meg a 25 pár tenyész felkészítését a téli párosításra. A totál özvegységben versenyző tojók és hímek ez idő alatt a mindennapos ház körüli repülések mellett pihenik ki a megtett utak fáradalmait és egy kör fiókát is felnevelnek. Ilyenkor már a fiatalok versenyét megjárt galambok is költenek. Ezt követően legközelebb március elején teszi a szezonra benevezett madarait párba. Az innen kikelő fiókákat megtartja, hogy korán képet kapjon az egyes madarak örökítő képességéről. Az egy felnevelt fiatal után, idén először szétszedi a párokat, így nem lesz lehetőség arra, hogy a második kör tojást letolják. Ezzel a módszerrel próbálja megoldani az elmúlt években a szezon során felmerülő vedlési problémákat.

Télen, időjárástól függetlenül kiengedi galambjait, fontosnak tarja, hogy ilyenkor is jó kondícióban maradjanak versenyzői. A tavaszi szétválasztást követően reggel és délután is repülnek madarai, először mindig a tojók, majd a hímek. Áthajtásos módszert alkalmaz. A bajnokság előtt másfél héttel kezdi meg a tréningezést három 40-50 kilométeres úttal. A versenyhétvégék között szerdán vagy csütörtökön egy rövidebb edzést is beiktat. Idősebb galambjait egy irányba, fiataljait csillag formában viszi.

Egész évben nagy figyelmet fordít az oltásokra, az egészség megőrzésre. A versenyállományt a szezont követően kúrálja, majd decemberben féregtelenít és olt paratífuszra. A szalmonella elleni védekezést kiemelten fontosnak tekinti, mivel egy a paramyxonál is alattomosabb betegségként tartja számon. A fiatalokat minden esetben a leválasztást követően oltja parmyxo vírus ellen. Trichomonasra a versenyidőszakban két hetente kezel, de egyéb antibiotikumos kúrákat is alkalmaz. Vasárnap hazaérkezve mindig Linco-Spectint tartalmazó vízzel várja galambjait. A fiataloknál is nagy hangsúlyt fektet a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő adagolására, mivel ilyenkor kell jó minőségű, élrepülő madarat nevelni belőlük, mely az idősek versenyén is képes lesz teljesíteni.

A szezon során minden távon indít galambot, bár többnyire a hosszútávú és maratoni utakra fókuszál. A takarmányozásnál mindig az adott versenyhez igazítja a felkészítést. Fázisosan etet, vasárnaponként diétás összeállítást készít ki az etetőkbe, kedden a diétás és a versenytakarmány kombinációját adja madarainak, majd szerdától már kizárólag versenykeveréket alkalmaz. Igyekszik korán, már csütörtökön megfelelő kondícióba hozni madarait, akik akár már ekkor képesek lennének teljesíteni a hétvégi kihívást. A maratonos galambjait kukoricásabban eteti, míg a rövidtávúaknál tovább alkalmazza a diétás keveréket. Az ő esetükben erre vezeti rá a borsósabb takarmányt, melyet maximum csütörtökig ad. 600-700 kilométernél rövidebb távok esetén a kosarazás napján már nem etet, így a madár tápcsatornájában repüléskor már nincs táplálék. A hét eleji gyorsabb regeneráció érdekében hétfőn por alapú fehérjét is tesz az eleség közé. A rákocifalvai galambász szerint ugyanis annak a versenyző amelyik nem jön helyre fizikálisan 1-2 nap alatt egy-egy út után annak nincs helye a dúcban.

Top galambok

Állományát kemény kézzel szelektálja. Nem híve a beöregítésnek, a fiatal galambokat részesíti előnyben. Egy versenyzőnek már élete korán, egy évesen is bizonyítania kell rátermettségét és eredményességét, akár hosszú, maratoni távokon is. A legnagyobb sikereket elért madarai többnyire a törökszentmiklósi Ferge Miklóstól kapott galambokból kerültek ki. Ilyen a Heremans és Verstraete gyökerekkel rendelkező 2014-19-407517 számú kék hím és a 2015-P-14239 számú Heremans X van de Merwe galamb. A tenyészpár gyerekei és unokái is kiváló eredményeket szereztek rövid és középtávon egyaránt.

Bársony Mihály a kiváló törökszentmiklósi galambásztól kapott galambokon túl, Szirácsik Ervintől beszerzett 2015-D-94539-es kék Drapa tojó is eredményes utódokkal erősíti az állomány összetételét.

Camphuis és Hermes szülőkkel rendelkezik a balatonkenesei Tóth Imre galambokból származó másik kiváló tenyészmadár a 2009-21-93900 számú hím.

Az állomány egyik legkiemelkedőbb vérvonala korábbi verseny és jelenlegi tenyész galambjára 2010-19-03633 számú Ironra épül,aki egy pesti beült madártól származik. A család több tagja szerepelt  nagyszerűen hosszútávú és maraton utakon.

Unokája a 2020-D-562304 számú madár a fiatalok bajnokságán bizonyított, 10 útból kilenc helyezést szerzett és több mint 2000 díjkilométert repült.

A versenyállományt erősíti a már az idősek versenyén is bizonyított 2016-D-146371-es tojó, mely többek között 2018-ban középtávon lett kerületi champion, egy évvel később a hosszútávú bajnokságon repült eredményével érdemelte ki ugyanezt a címet.

A jövőben is a hosszabb távú versenyekre szeretne fókuszálni, de ezek mellett célja egy ütőképes középtávú állomány felépítése, mely kerületi sikereket hozhat neki.